Szerkesztési alapelvek

Szerkesztési alapelvek

 Arra kérjük munkatársainkat, hogy szerkesztőségünkbe eljuttatott írásaik műszaki előkészítésénél vegyék figyelembe az alábbi követelményeket:

– a szöveget egy doc, docx vagy rtf kiterjesztésű file tartalmazza,

– a tanulmányok (a kulcsszavakat és a kivonatokat leszámítva) lehetőleg ne legyenek nagyobb terjedelműek 20 ezer leütésnél,

– a dokumentumot a cím vezesse be, alatta a szerző nevével,

– a tanulmány címe után tüntesse fel angol és román nyelven, vesszőkkel elválasztva, azokat a kulcsszavakat, amelyeket körbejár az illető tanulmány,

– a 8–10 soros angol és román nyelvű kivonatot a főszöveg előtt, a kulcsszavak előtt helyezze el,

– ezt kövesse a szerző bemutatkozása: 2–3 sorban tartalmazza a szerző tudományos fokozatát, munkahelyét, illetve adott esetben (ha valamilyen tudományos fórumon is elhangzott) az előadás helyét és időpontját, valamint a szerző elérhetőségét (e-mail),

– az automatikusan számozott jegyzeteket, könyvészeti hivatkozásokat és (ha van) a függeléket, kérjük, helyezze a tanulmány végére,

– a műcímek kiemelése a főszövegben dőlt betűs (kurzív) szedéssel; a folyóiratcímek szintén dőlt betűs (kurzív) szedéssel történjék,

– idézőjelek: „”

 

A szakirodalomra való hivatkozás módjai:

 – több szerző esetén az első szerző neve et alii rövidítéssel; tanulmánykötetek esetén szerkesztő neve szerk. rövidítéssel,

– internetes források esetén feltüntetjük a letöltés dátumát is.

 

Szakirodalom/könyvészet szerkesztése

 

– kérjük, hogy a könyvészetüket az ún. szerző – évszám módszert használva szerkesszék meg (ez azért javallott, mert ilyenkor nem kell megismételni minden jegyzetben a könyv/tanulmány teljes bibliográfiai adatait), a szerző nevénél ne használjanak sem kiskapitálisokat, sem verzálokat,

– idegen (nem magyar) nevű szerző esetén a bibliográfiai leírási módszer: családnév, személynév,

– amennyiben egy szerzőnek egy évben több munkája jelent meg, ezeket az évszám után tett kisbetűkkel különböztessük meg a hivatkozásokban és a bibliográfiában.

 

Példák:

 Könyv:

Berne, Eric (2000a), Emberi játszmák. Budapest, Háttér Kiadó.

Berne, Eric (2000b), Kilátások a XXI. században. Debrecen, Csokonai Kiadó.

 

Internetes források:

Domokos László (2001), Az EMU tagság érezhetően gyorsítja a gazdasági növekedést. In: FigyelőNet http://www.fn.hu/cikk.cmt?cikk-id103503 , 2001.12.15.

 

Szerkesztő nevével azonosított kötet:

Hidasi Judit (szerk.) (1998), Szavak, jelek, szokások. Budapest, Windsor Kiadó.

 

Kötetben szereplő tanulmány (a kötet címét kurziváljuk):

McQuail, Denis (2003): A kommunikáció funkciói. In: Horányi Özséb (szerk.), Kommunikáció III. Budapest, General Press Kiadó. I. köt.

 

Folyóiratban szereplő tanulmány (a folyóirat nevét kurziváljuk):

Schering Gábor (2002), A globalizáció és az EU : a neoliberális politikák alkalmazása Európában és a fenntarthatóság, EU Working Papers, (V. évf.) 2. szám.

 

Hivatkozás a könyvészetre (a végjegyzetben):

Berne 2000a, 25. (az utolsó számjegy az oldalszámot jelöli)

Domokos 2001. (az internetes forrás esetén nem szükséges oldalszámot pontosítani)

 

Archívumokra, levéltárakra, magángyűjteményekre azok belső katalógusrendszere szerint hivatkozzunk.

 

PROBA